A koronavírus okozta COVID-19-pandémia. Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén

A COVID–19-járvány mindenkit, szakembert és laikust egyaránt váratlanul érintett, jóllehet egy világméretű pandé- mia lehetőségét egyrészről az epidemiológusok, infektológusok, másrészről szociológusok, kommunikációs, sőt társadalmi szokásokkal foglalkozó viselkedéstudományi szakemberek elméletben már régóta elképzelhetőnek tartották. Mégis, szembesülve a „real-time” történésekkel, a napi fertőzöttségi és mortalitási statisztikákkal, szinte mindenki tudatlannak, illetve zavaróan tapasztalatlannak érzi magát. A jelen összefoglalás tudományos evidenciákról kíván áttekintést nyújtani. A 2020. március végén összeállított, korántsem teljességre törekedő anyag természetesen nem kevés olyan elemet tartalmaz, amely pár hét múlva meghaladott lesz. A szerzők remélik, hogy egy legközelebbi publikációban mindannyian sokkal jobb és reménytelibb kilátásokról tudósíthatunk

Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken = Effect of histamine on cell differentiation, comparative study of tumor-and embronic stem cells

Célkitűzésünk a genetikailag hisztamin hiányos és WT dermatofibrosarcoma tumorsejtek és embrionális őssejtek differenciációs markereinek összehasonlítása volt. Az indukált tumorokból alapított sejttenyészetekből tumor spheroid formájában fenntartható klónokat hoztunk létre, melyek jellemzőikben hasonlítottak az embrionális testet (EB) képző őssejtekre. A továbbiakban microarray analízissel a letapadó, illetve spheroidként/EB-ként növő sejtek génexpressziós mintázatát vizsgáltuk, különös tekintettel az egyedfejlődésben szerepet játszó, és a sejt önmegújulásért felelős transzkripciós faktorokra. Mivel az array adatok igen nagyszámú gén aktivitásában mutattak különbséget, ezért az Ingenuity pathway analízis nyomán csak a Wnt jelátviteli útra koncentráltunk a továbbiakban. Az így kiemelt Id2, Sox2, Nestin, Col2A1 génhálózat expressziós tendenciáit real-time PCR-rel és Western blottal próbáltuk validálni, azonban a 3 módszerrel detektált változások tendenciái nem vagy csak részben mutattak egyezést. Mivel a spheroid- és EB-képzésben a sejt-mátrix kapcsolatoknak is szerepe van (erre utalhat a Col2A1) ezért ebbe az irányba terjesztettük ki kutatásainkat, az adherens és spheroid/EB sejtek adhéziós viselkedését vizsgálva, különös tekintettel egy másik (a hisztaminnal összefüggésben már igazolt szerepű) mátrix komponensre, a fibulin5-re. A HDC KO sejtek fokozottabb adhézióval és fibulin5 expresszióval rendelkeznek, ez összhangban áll a korábban melanoma sejteken tett megfigyelésünkkel. | Our aim was to compare the differentiation markers of BalB/c WT and HDC KO dermatofibrosarcoma tumor cells and embryonic stem cells with the same genetic background. From the induced tumors cell cultures and non-adhesive spheroid forming clones were established, which were similar embryoid bodies (EBs). Subsequently microarray analyses on Agilent platform were carried out to determine the gene expression patterns of the adherent and spheroid or EB forming cells. We focused our interest to those transcription factors involved in cellular self-renewal and in early embryogenesis. As the array data showed differences in hundreds of genes, we concentrated our efforts - after using Ingenuity pathway analysis - the Wnt pathway, important in self-renewal and tumorigenesis. Id2, Sox2, Nestin and Col2A1 elements of this network were used for validation via real-time PCR and Western blotting. Unfortunately the tendencies observed here did not fit well the data derived from microarray analysis. Since cell-matrix connections are important in both spheroid and EB formation (reflected by the Col2A1 expression, too) we expand our efforts to study the adhesive behaviour of adherent and spheroid/body forming cells in connection with an other matrix component fibulin5, its role related to histamine has been proven earlier by us. The HDC KO cells had better adhesion characteristics and increased FBLN5 expression, which is in good correlation our earlier observations made on melanoma cells

Miscellanea. Könyvismertetések. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)

Könyvismertetések. Rodé Magdolna (szerk.):Virtuális rabszolgaság A látszat rabszolgái. Kalandozás a digitális világban. Az internet előnyei és hátrányaiKolor Optika Bt., Budapest, 2018 | Dezső Krisztina, Molnár F. Tamás (szerk.):Aesculapius és Clio VIII. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Pécs, 2016. augusztus 22–27. Az orvoslástörténeti szekció előadásainak szerkesztett, bővített anyaga Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2018 152 oldal, ármegjelölés nélkül | Újabb dimenziók az EESZT használatáva

Scientific memory from the early nineties; a common project with professors late János Gergely and Anna Erdei

Based on the findings of common project 29 years ago, the Scandinavian J. of Immunology accepted and published our paper entitled by “FcγR-Dependent Regulation of the Biosynthesis of Complement C3 by Murine Macrophages: the Modulatory Effect of IL-6” (Bajtay et al. in SJI 35:195–201, 1992). In this report we attempt to review the previous results and evaluate them with our current concepts on the interaction between the actors of adaptive and innate immunity. Let us first to summarize the basic results and consequences from the paper from 1992. Abstract from 1991–1992: The effect of murine IgG isotypes (myeloma proteins) on the gene expression and secretion of the third component of complement (C3) has been studied using the in monocytoid cell line P388D1 and oil-elicited mouse peritoneal macrophages. It is demonstrated that the binding of lgG2a and lgG2b but not IgGl and IgG3 isotypes augments the biosynthesis of C3 both in the presence and in the absence of the phorbol myristate acetate in the case of both cell types. The multifunctional cytokine inlerleukin-6 (IL-6) alone reveals no effect on the gene expression of C3, but facilitates the effectiveness of mouse IgG2a and IgG2b. Confirming the role of FcgRll, a strong up-regulation of gene expression and secretion of C3 was found when macrophages were co-cultured with the F(ab')2 fragment of the FcγRII-specific monoclonal antibody 2.4 G2

Funkcionális genomikai rendszer kidolgozása gyermekkori acut lymphoid leukémiában DNS és cDNS chip analízis valamint immunfenotipizálás alapján = Development of a novel functional genomic system in pediatric acute lymphoid leukemia based on DNA and cDNA chip analysis as well as immunophenotyping

Olyan molekuláris markerek genomikai identifikálását tűztük ki célul, melyek a gyermekkori akut limfoid leukémia (ALL) patomechanizmusának felderítésében, osztályzásának pontosításában és a kezelésre adott válasz predikciójában szerepet játszhatnak. A blaszt-minták gyűjtésének akadályozottsága miatt projektünkben a génpolimorfizmusok vizsgálata kapott fő hangsúlyt. Létrehoztunk egy nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan nagynak számító biobankot ALL-es és osteosarcomás gyermekek továbbá egészséges véradók genomi DNS-mintáiból. Az ABCB1 1236C/T, 2677G/T,A és 3435T/C, ABCC1 2012G/T, ABCC2 1249G/A és 3563T/A, ABCC3 -211C/T, ABCG2 34G/A és 421C/A, SLC19A1 80G/A és GGH -401C/T génpolimorfizmusok meghatározását végeztük, és korreláltattuk a betegek adataival. Eredményeink szerint az ABCB1 és ABCG2 vizsgált polimorfizmusai nem hajlamosítanak ALL kialakulására. Megállapítottuk, hogy az ABCB1 3435T/C genotípus prediktív értékkel bír a vizsgált kemoterápiás protokoll kapcsán kialakuló immunszuppresszió vonatkozásában. Az ABCB1 3435TT genotípus és az ABCG2 421A allél hordozása szinergisztikus interakció révén hajlamosít a citosztatikus szerek központi idegrendszeri mellékhatásaira ALL esetében. A GGH 401TT genotípusú betegek metotrexát-eliminációja gyorsabbnak bizonyult mind az ALL-es, mind az osteosarcomás betegek adagolási sémája esetén, és súlyos szövődmények is ritkábban lépnek fel. Ezen eltérések alapját képezhetik a terápia-individualizációt előkészítő további tanulmányoknak | Our objective was to identify molecular markers in the genome that play important role in the pathomechanism, accurate classification and response to therapy in childhood acute lymphoblastic leukemia (ALL). Given the fact that the collection of malignant blast samples was highly hampered, we mainly concentrated on studying somatic gene polymorphisms. A large DNA-biobank was established consisting of samples from pediatric ALL, osteosarcoma and healthy blood donors. The ABCB1 1236C/T, 2677G/T,A and 3435T/C, ABCC1 2012G/T, ABCC2 1249G/A and 3563T/A, ABCC3 -211C/T, ABCG2 34G/A and 421C/A, SLC19A1 80G/A, GGH -401C/T polymorphisms were genotyped and the association of genotype and clinical data were examined. In our study, the polymorphisms of ABCB1 and ABCG2 were not related to susceptibility to ALL. We found that the ABCB1 3435T/C genotype is predictive for the severe immunosuppression developed during the given ALL chemotherapy protocol. The ABCB1 3435TT genotype and carrying ABCG2 421A allele exert synergistic interaction in predisposing patients to the central nervous system adverse effects of cytostatic drugs in ALL. The elimination of methotrexate proved to be faster in patients of GGH -401TT genotype in case of both chemotherapy regimens used in ALL and osteosarcoma, and severe side effects of methotrexate was also more rare in this group. These results may lay the foundation of further studies to develop individual drug dosing protocols

Onkogenomikai kutatás melanomában génexpresszió és a nem kódoló microRNS profil meghatározása alapján = Oncogenomic studies in melanoma through gene expression and non-coding microRNA profiling

Kutatásukban mikroRNS (miRNS) expressziót vizsgáltak a melanoma sejtvonalakban, szövetmintákban és melanocyta sejtekben. Céluk a melanoma komplex keletkezési és fennmaradási mechanizmusában a miRNS profil felvételével új, melanomában eddig még nem leírt, a normáltól eltérő expresszió –szabályozási hálózat keresése, amely a daganat biológiai viselkedésének hátterében állhat, tükrözve a genetikai és epigenetikai tényezők komplexitását. A talált miRNS-ek lehetőséget adhatnak a célzott génterápia bevezetésére. Eredmények: 1. A melanoma sejtvonalak miRNS összetétele eltér a normál bőr melanocitáiktól 2. Egy, sok tumorban megtalálható miRNS, a miR21 bejuttatása sejtekbe önmagában nem okoz lényeges funkcionális hatást 3. Eltérést találtak a melanoma szövetminták és a melanoma vonalak miRNS mintázatában 4. Útvonalanalízis eredményeképpen egyes molekuláris jelutak (génhálózatok) kiemelt jelentőségét ismerték fel melanomában (elsősorban a p53 út) 5. Informatikai eszközökkel célpont predikciót végeztek. Kimutatták, hogy a melanoma szövet közelében található hízósejtekben a miRNS- 132 nagyon erősen gátló hatású, amely egy új génterápia lehetőségét veti fel. | In the present research mikroRNA (miRNA) expression was analysed in melanoma cell lines, tissue and melanocytes. Our goal was to uncover the complex mechanism of the miRNA action, specific on the regulatory network of the tumor reflecting the underlying epigenetic factors. Based on these findings a novel miRNA-targeted gene therapy may provide new opportunities. Results: 1. The melanoma cell lines differ in the composition of the miRNA from that of the melanocytes of healthy skin 2. A common miRNAs, miR21 transfected alone into cells does not cause a significant functional effect 3. Differences were found in the pattern of miRNA between melanoma tissue samples and established melanoma cell lines 4. The pathway analysis of the molecular signal processes proved the utmost importance of p53 pathway. 5. Mast cells occur in close vicinity of melanoma. Based on target prediciton screening miRNA-132 was selected. This miRNA reveals a very strong inhibitory effect, which raises the possibility of a new gene therapy